Az iskolás évek talán legnagyobb, leghosszabb és legizgalmasabb közös kalandján vettek részt 2019 márciusában a Királyegyházai Általános Iskola hetedik osztályos tanulói.
A Határtalanul pályázat keretei között megvalósult öt napos székelyföldi kalandozásunk felejthetetlen élmény marad, szinte visszaemlékezni is nehéz a sok gyönyörű várra, a havas hegycsúcsok által körbe ölelt Csíki medencére, a fogcsikorgató reggeli hidegre, az elképzelhetetlenül magas fenyőfákra és a sok beszélgetésre, nevetésre, bolondozásra a hosszú utazás alatt.
Mint minden kirándulásnak, tábornak egyszer vége szakad, és az utolsó esti beszélgetések során csak a következő mondatok hangzottak el: Maradjunk még egy kicsit! Legalább a tanév végéig. Holnap is kiránduljunk még valahova! Nem lehetne, hogy ne menjünk még haza?
Ízelítőül, álljon itt néhány sor a gyerekek beszámolóiból:
„Második nap elmentünk a Parajdi sóbányába, ott volt nagyon sok lépcső, kipróbáltunk valami hintaszerű dolgot, meg nyaltuk a falat és nagyon sós volt.”
„Vasárnap Brassóba mentünk, ahol megnéztük a Fekete templomot és fellibegőztünk a Brasov felirathoz. Onnan fentről gyönyörű volt a kilátás. Előtte Prázsmáron voltunk, ahol a hatalmas erődtemplomot néztük meg. A barcarozsnyói parasztvár is szép volt, bár sokáig kellett felmenni a dombra. Később áthaladtunk Máréfalván is.”
„A negyedik nap az elég mozgalmas volt, Sepsiszentgyörgyön egy iskolába vittünk játékot. Egy borvízforrásnál megálltunk és meg lehetett kóstolni az ottani vizet.”
„A Szent Anna-tóhoz sajnos nem tudtunk felmenni, mert az útra dőlt egy hatalmas fa. Hazafelé megálltunk megnézni a Vajdahunyad várat, ami nagyon nagy volt és érdekes. Utána nagyon-nagyon hosszú út volt, mire hazaértünk.”
„Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás, és szereztem egy-két új barátot.”
