2015. március 5. napján lépett hatályba az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A rendelet alapján, ha jogszabály másként nem rendelkezik a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A katasztrófavédelmi hatósági engedély nem mentesíti az érintettet az egyéb engedélyek beszerzése alól. Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.A tervezett tarló-, nád-, gyep- égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 10 nappal kell benyújtani az engedélyező hatóságnak. A hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
Az irányított égetés során betartandó tűzmegelőzési szabályok: A tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető: A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos, az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni és legalább egy traktort, ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
Új előírás, hogy a szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében általános jelleggel TILOS a hulladék nyílt téri égetése. A tilalom kiterjed a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (növényi hulladék) égetésére is.
Szentdénes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaságról szóló 7/2002.(VI. 19.) ÖK. számú rendeletének 12.§ rendelkezik a kerti hulladék égetésének szabályairól. A rendelet értelmében a kerti hulladékot (avar, falomb, kaszálók, nyesedék, egyéb növényi maradvány) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Kerti hulladékot égetni csak abban az esetben szabad, ha hasznosítása más módon nem lehetséges. Kerti hulladékot csak megfelelően előkészített állapotban, szárazon szabad elégetni a vagyoni és személyi biztonság figyelembevételével. Kerti hulladékot csak munkanapon – és csak szélmentes időben – 14-17 óra között szabad elégetni. Az égethető kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, illetve szervi eredetű hulladékot, gumit, műanyagot, vegyszereket.
Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 6/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete, Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 5/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete és Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 5/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelete szabályozza a kerti hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos magatartásokat.
A rendeletek alapján a településeken a kerti hulladék égetésével összefüggően, aki
a) június 1. és október 1. között kerti hulladékot éget,
b) az a) pontba nem eső időszakban hétköznap 6 és 18 óra között kerti hulladékot éget,
c) az égetés teljes időtartama alatt nem tartózkodik a helyszínen, valamint a szükségesnél tovább végzi az égetést,
d) kerti hulladéknak nem minősülő hulladékot éget,
e) vasárnap vagy ünnepnapon végzi az égetést, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
