Február hónapban a farsangolás, a bálozás jegyében szerveződtek a programok Királyegyházán. A kedves és szívesen megélt hagyományos programok elevenen élnek ma is a szokásainkban, így kizökkentenek minket a hétköznapi tevékenységeinkből, egy kis változatosságot varázsolnak az életünkbe.
A gyerekek, szülők, pedagógusok és Királyegyházán nagy örömünkre az idősek is színes társasági összejövetelekre készülnek ebben az időszakban, ahol a cél a vidámság, a közös szórakozás, az örömszerzés, evés-ivás.
A királyegyházai iskolában sok-sok évre visszanyúló hagyománya van a farsangi bál szervezésének, mely az aktuális második osztály (tanító, szülők és gyerekek) és a szülői közösség vezetőinek, segítőinek hatékony közreműködésével történt 2015-ben is. A készülődés során sok időt töltenek együtt a jelmezek és produkciók kitalálása és megalkotása során a szülők, gyerekek, pedagógusok, miközben a háttérben is lázas készülődés folyik a büfé és a programok létrehozása érdekében. Sok jó szándékú, szorgalmas ember együttműködése volt szükséges ahhoz, hogy ezúttal az óvodai és az iskolai farsang egy napon került megrendezésre: délelőtt az óvodásoké, délután pedig az iskolásoké volt a főszerep. A szülők és közreműködők nem zárkóztak el, hanem nagyon rugalmasan alkalmazkodtak az új helyzet kipróbáláshoz, a tapasztalatok megosztása után lehet majd gondolkodni, hogy a jövőben milyen tervezést alkalmazzanak.
Az idén is rendkívüli kreativitásról tettek tanúbizonyságot a jelmezek kitalálói és megalkotói, több osztályfőnök szervezett csoportos beöltözést azzal a céllal, hogy minden gyermek részese legyen a közös programnak, közösségi élménynek. Volt itt újrahasznosított divatbemutató, százlábú, pingvintánc, kacsatánc, és eljöttek közénk a hupikék törpikék és a Karib-tenger kalózai is. Az egyéni felvonulók között olyan ötletesekkel is találkozhattunk, mint a csillagfejű csavarhúzó, vagy Frédi, a kőkorszaki szaki, de volt itt focista, királylány, csontváz, pápa, űrhajós, és sok más nagyon igényesen, szépen elkészített jelmez.
.
A jelmezbál programja hagyományosan épült fel idén is, a második osztályosok nyitották a felvonulást, ahol az egyéni és csoportos jelmezesek egymást váltva léphettek színre. Több osztály készült látványos produkcióval: nemcsak színes jelmezeket öltöttek magukra, de zenés, táncos koreográfiát is betanultak, ami hosszú, alapos felkészülést igényelt, melynek során jó hangulatban, a hétköznapi tevékenységtől különböző, vidám perceket, órákat tölthettek együtt az osztályok. Többen is említették, hogy épp ezért szeretik annyira a farsangot, mert olyan jó maga a készülődés. a közös ötletelés, hogy a szülők is segítenek, többször bejönnek az iskolába, szorosabb kapcsolat alakul a gyerekek körül.
A jelmezes felvonulást követte a bálozás, melynek során játékos, vidám feladatokkal szórakozhattak a gyerekek, és mi sem természetesebb, hogy volt tombola is sok-sok nyereménnyel. A rendezvény színvonalát emelte az is, hogy rendelkezésünkre álltak a tavalyi rendezvényes pályázatokon elnyert technikai eszközök, a hangtechnika megbízhatóan, jó minőségben segítette a zene szolgáltatását, a mobil színpadot rendkívül látványosan, fél perc alatt tudták az apukák szétbontani, amikor a program úgy igényelte, de legnagyobb hatása a fénytechnikának volt, hiszen a fellépőket profi kísérő fény, fejgép követte a színpadon. A technikai eszközöket a pedagógus kollégák kezelték. A farsangi bálról további fotókat láthatnak a Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány oldalán, a www.kfka.hu honlapon.
A farsang történetéről
Régen a farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is, pl.: első menyegzős vasárnap (ami a vízkereszt utáni első vasárnap), vagy a vővasárnap, amikor farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott. Akkoriban a falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege annak idején az eljegyzés volt. A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Ennek a napnak nagyon érdekes elnevezései élnek ma is a köztudatban: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Hétfőn, a farsang farkának középső napján tartották gyakran az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, azaz böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Farsang)
