Az MLSZ Baranya Megyei Igazgatósága idén szeptemberben is ünnepélyes Díjátadó keretében ismerte el a baranyai labdarúgásban résztvevők teljesítményét, munkáját. Az elmúlt évek hagyományait folytatva, az Igazgatóság elismerésben részesítette a 2014/2015. bajnoki év legsportszerűbb Baranya megyei csapatait, a bajnokságok gólkirályait, valamint harmadik alkalommal adta át a megyei utánpótlásban dolgozó edzők számára a Baranya Megye Labdarúgó Utánpótlásáért járó elismerését.
A Grassroots Szervező tanfolyam végzett hallgatói számára a diploma, illetve az oklevél átadásra szintén a díjátadó keretében került sor Pécsen a Laterum Hotel dísztermében 2015. szeptember 14-én.
Pintér Tibor a Szentlőrinci Általános Iskola Királyegyházai Általános Iskola Tagintézményének testnevelő tanára is ezen a napon vehette át a Baranya Megye Labdarúgó Utánpótlásáért járó díjat a Szentlőrinci Sportegyesületben folytatott tevékenységéért. Tavaly még én is Tibi bácsi tanítványa voltam, így őszinte érdeklődéssel kerestem fel kérdéseimmel:
– Meglepte ez a díj?
– Nagyon! Nem is számítottam erre az elismerésre, különösképpen azért, mert évente csak két edzőt díjaznak.
– Elmesélné milyen érzés volt, amikor megtudta, hogy ön kapja ezt a díjat?
– Nagyon jól esett, örömmel tölt el, hogy így elismerik a munkámat.
– Mit gondol, miért kapta ezt a kitüntetést?
– Úgy gondolom, ebben a közel nyolc évben, amit edzőként töltöttem már, elég sok mindent sikerült letennem az asztalra, azt hiszem ezt értékelték. A sikert talán nem csak a csapatok eredményeivel mérték. Legalább olyan fontos feladatnak tartom azt, hogy minél több gyereket, lehetőleg még minél fiatalabb korában megismertessek a labdarúgással, és megszerettessem velük a sportolást, mint azt, hogy a már kialakult csapataimmal meccseket, tornákat, bajnokságokat nyerjek.
– Változott az élete bármilyen formában a díj elnyerése óta?
– Az életem nem változott meg, viszont a visszacsatolás, amit kaptam, hogy jól végzem a munkámat, megerősített abban, hogy jó a hozzáállásom és az elképzelésem az edzőségről.
– Az Ön számára mit jelent a labdarúgás?
– A labdarúgás a hobbim és a munkám is, szóval elég szerencsés vagyok, hogy a kettő egybevág.
– Miért döntött úgy, hogy testnevelő tanár lesz?
– Érettségi után, még nem tudtam eldönteni, hogy mit is szeretnék csinálni. Sportolni jobban szerettem, mint tanulni, gondoltam, akkor a testnevelés szak nekem való. Aztán persze ott is kellett tanulni, de az ember szívesebben tanul, ha szereti azt, amivel foglalkoznia kell.
– Elégedett-e azzal, amit eddig elért? Mit tart a legnagyobb sikerének az eddigi tevékenysége során?
– Teljesen elégedett vagyok az eddigi sikerekkel. Edzőként a legnagyobb siker számomra, ha valamelyik tanítványom, magasabb osztályban folytatja a pályafutását. Továbbá nagy örömmel tölt el, hogy nem csak a focistáimmal – legyenek azok nagyon ügyes fiúk, vagy nagyon lelkes lányok –, hanem a szülőkkel is jó viszonyt ápolok. Az ő támogatásuk nélkül ez nem sikerülhetne.
– Mik a céljai a közeli és a távolabbi jövőre nézve?
– A célom az, hogy minél több gyerekkel megszerettessem a sportot, azon belül persze a labdarúgást. Az pedig nagyon jó, ha a meccsek sikerélményt jelentenek nekik is és persze nekem is.
