Régi időkre emlékszel-e még?

2016. szeptember 3-ára 45 éves osztálytalálkozót szerveztünk. A 23 fős osztályból 7 fő már nem lehetett közöttünk, így 16 főt kellett összeverbuválni. A találkozót az általános iskolához beszéltük meg, ahol a régi osztálytermünkben, ki-ki elfoglalhatta az iskolás helyét. Itt már várt ránk a tablónk és a 8. osztályos naplónk. Furcsa volt megnéznünk a saját jegyeinket, jót is derültünk rajta.

Az öröm után mindenki dióhéjban elmesélte az eltelt 45 év történetét. Ezek után az aulában fájó szívvel emlékeztünk meg az akkori igazgató úrról és diáktársainkról, akik már nem lehetnek közöttünk. Osztálytársaink között voltak olyanok, akiket a ballagás után messzire sodort az élet. Õk csodálták és dicsérték a szép új, korszerű iskolánkat. Miután kívülről-belülről körbejártuk az iskolát, elmentünk a Kultúrházba vacsorázni. Itt szépen megterített asztalok vártak minket. A Kultúrház láttán is jött a dicséret, hogy milyen szépen fel lett újítva, mennyi modern felszerelés van benne. A vacsora közben folytatódott a nosztalgiázás. Mindenkinek voltak jó történetei, amiken jót nevettünk, és bizony akadt olyan is, amire már nem mindenki emlékezett. A beszélgetés során kiderült, hogy vannak olyanok, akik már nem laknak itt, mégis figyelemmel kísérik a falu életét, méghozzá a falu weboldalán keresztül.

   

Bizony elámultak és rengeteget dicsérték azt, hogy itt mindig, mindenki számára van valami program. A finom vacsorát egy gyönyörű tortával koronáztuk meg, amit cukrásztársunk, Niedermayerné Ilike készített el. Sajnáltuk felvágni, mert a tablónk képe díszelgett rajta. Az idő gyorsan elszállt, már sötét volt, amikor mindenki bánatára búcsúzkodni kellett. De megbeszéltük, hogy az élet rövid, és hiányoztunk egymásnak, ezért minden évben találkozni fogunk. Osztálytársaim és a magam nevében köszönetet szeretnék mondani Palkó Ottó igazgató úrnak a sok segítségért, az iskola rendelkezésünkre bocsátásáért, illetve Grím Ferenc polgármester úrnak, aki a gyönyörűen felújított Kultúrházat rendelkezésünkre bocsátotta. Köszönjük, hogy lehetővé tették azt, hogy 45 év után újra átélhettük általános iskolás éveinket.