Köszöntjük az Időseket!

Októberben különösen a figyelem középpontjába kerülnek az idős emberek. Bennem tiszteletet ébreszt ez a szó: időskorú. Számomra egyrészt azt jelenti, olyan ember, aki már sokat látott, sokat tapasztalt, tehát bizonyára tanulhatok, tanácsot, segítséget kérhetek tőle. Másrészt eszembe jut, hogy talán megviselte már az élet, a nehéz fizikai vagy megterhelő szellemi munka, lehet hogy csökkent már a munkabíró képessége, esetleg betegeskedik, és éppen ő szorul segítségre.

Én úgy gondolom, az időskor az az életszakasz, amit a legnagyobb felelősséggel kell megélni, amikor az kerül előtérbe, ami igazán értékes, az egyensúly és a bölcsesség kora ez, melyben leginkább kiteljesedik a szeretnitudás művészete.

 

A történelemben mindig alapvető volt az idősek nevelő szerepe, – ez a mai kor számára is kiutat jelenthetne. Sokszor, miközben a szülők a munkájuk vagy egyéb elfoglaltságuk miatt távol vannak, a nagyszülők vigyáznak a gyerekekre. Eközben a nagyszülők és unokák között egyfajta cinkosság jön létre, és egy mélyen nevelő hatású együttműködés. Kapcsolatukban a nagyszülő nem szabályokat mond, s nem tanításokat osztogat, hanem élettapasztalatát adja át. Az idősek beszélnek a gyerekeknek a szenvedésről, a betegségről, illetve számtalan szófordulattal, rejtett módon a halálról. A gyermek számára ez nagyon fontos és alapvető, mivel az élet teljes valóságát ismeri meg.

 

A fiatalok és az öregek ha találkoznak, kölcsönösen segíthetik egymást emberségükben. Világszerte sok kezdeményezés is bizonyítja, hogy az idősek termékeny talajra találnak a fiatalokban bölcsességük és tapasztalataik átadására. A fiatalok pedig az idősek révén fedezik fel saját gyökereik gazdagságát. Általuk tanulják meg az életüket felelősségteljesen megtervezni. Általuk sajátítják el azt a képességet, hogy azt értékeljék, ami valóban értékes.

 

Köszöntsük és ünnepeljük ma az időseket! Kívánok minden kedves időskorú Olvasónak jó egészséget, kedves, megértő, törődő családtagokat, sok vidámságot, kellemes időtöltést a felnövekvő unokák körében, és kérem, ne feledjék, szükségünk van Önökre a mindennapokban, a jövőben is! Ezért néha kicsit álljanak meg pihenni, óvják egészségüket, és ne feledjék élvezni a szépet, a jót, az örömet az életben!

 

Mintha örökig élnél…  

Úgy tégy, mintha örökig élnél,
úgy folytasd minden dolgodat,
mintha már semmitől se félnél,
az elmúlás se riogat…
(…)
Úgy tégy, mintha örökig élnél!
Hinned is kell, hogy így igaz!
Megérik majd munkád gyümölcse,
kertedből kipusztul a gaz…
Teremtő zápor hull a földre,
jogod van fényre
és örömre…

minden megérik, teljesül
a Földön és a Föld körül…
Ember és világegyetem
egy véghetetlen értelem…

Mondom magamnak vigaszul,
mert égek olthatatlanul…
s ha kérded tőlem:
mi a végcél?!
Folytasd, mintha örökig élnél!

 

Várnai Zseni