Jelenünket múltunk és jövőnk egyaránt meghatározza és befolyásolja. A múlt azért, mert benne vannak gyökereink – még ha arról földalattisága miatt gyakran meg is felejtkezünk –, a jövő pedig azért, mert az ember sohasem tud célok nélkül élni. Szoktuk is mondani, hogy a céltalan élet értelmetlen élet.
Számunkra, királyegyházai katolikusok számára a múlt, jelen és jövő ilyen szoros összekapcsolódása nagyon lényeges akkor, amikor plébániánk alapításának 200. évfordulóját ünnepeljük. Mert az ünneplésben emlékezünk a múltban magát megmutató Istenre (hiszen az ? kegyelméből vagyunk és nem a magunk érdeméből), és reméljük a szép jövőt, amelyet ?rá bízunk. Lehet, hogy az elmúlt kétszáz év dicsőbb és magasztosabb volt, mint napjaink, mi mégsem nosztalgiázni szeretnénk, és programokban élni, hanem ünnepelni akarunk, ugyanis boldog a nép, amely tud ünnepelni! De tévedésbe ne essünk! Mi nem egy épületet ünneplünk, amit a köznyelv plébániának nevez, s melynek külseje az elmúlt évben kicsit csinosabb lett, hanem azoknak a megkeresztelt embereknek a közösségét, akik Királyegyházán élnek. Terveim között szerepel, hogy Kacsar Béla bácsi segítségével feldolgozzuk a plébánia történetét. Emellett ünnepi szentmisékkel emlékezünk meg azokról a szentekről, akik ugyan egyetlen népszámlálás során sem kerültek a falu lakói közé, de templomi szobruk és tiszteletük által velünk vannak. Szeretném, ha felfrissülne tettekben megmutatkozó hitünk, ezért minden jelesebb ünnepünkre vendégpapot hívok, hogy tanítson és buzdítson minket. Udvardy György püspök úr is elfogadta meghívásunkat, így 2013. július 14-én főpapi szentmisénk lesz, melyre már sok éve nem került sor településünkön. Ebben az esztendőben tehát ünnepelni hívom a falu lakóit, köztük különös szeretettel és imával gondolva azokra, akik eltávolodtak plébániánk közösségétől és templomunktól. Fedezzük fel újra, hogy milyen jó együtt imádkozni, vessük le vélt vagy valós sérelmeink koszos rongyait, vegyük észre, hogy milyen szép a templomunk, és örüljünk annak, hogy megkeresztelt és megbérmált emberek vagyunk.
József igaz ember volt
Élt egyszer egy férfi, aki királyi családból származott. De ezzel sohasem hivalkodott. Nem verte a mellét, hogy én ki vagyok. Nem indult választásokon, nem ígért hangzatos dolgokat, csak élte egyszerű munkás életét, mert ács volt. Szerelmes lett. Egy názáreti lányba, mert ő maga is názáretbéli volt. A lány neve Mária. Nem költözött vele össze, nem próbálták ki a közös életet, csak egyszerűen eljegyezte, mert szerette. Aztán a lány, kit szeretett egyszercsak teherbe esett. És a férfi nem tudta, hogy történhetett. De nem zavarta el, sőt meg sem verte, de még csak szajhának sem nevezte, mert igazi férfi volt, és szerette. Férfias szeretetében úgy döntött titokban küldi el. Ez lesz a legjobb mindkettőjüknek. De Isten azt kérte ne tegye. S mert ő Istenre figyelő férfi volt megtette, amit az Úr mondott. A császár azt kérte, hogy népszámlálásra menjen Betlehembe. S mert ő törvénytisztelő férfi volt megtette, amit a császár mondott. Bajlódott azzal, hogy legyen hol lakniuk, mert családjáról gondoskodó igaz ember volt. Megszületett a Gyermek, aki nem tőle származott, de meghajtotta fejét az Isten titka előtt, mert imádkozó férfi volt. Aztán menekülnie kellett, mert Istene, s a Gyermek miatt bajba keveredett. De nem verekedett, nem szitkozódott, baját és bánatát nem italba és dohányba mentette, mert tudta, hogy férj és gyámapa egyben. S jött a béke időszaka. Csend és nyugalom. Talán szürkeség? Igen. Az is benne volt. Hiszen Mária nem tudott mindig újat nyújtani, s Jézus nevelése sem volt egyszerű dolog. Nem ment szülői értekezletre, de csak azért, mert korában nem tehette. De akarta, hogy az, kit Isten rá bízott tudjon mindent, amire az életben szükség volt. Szeresse Istent, imádkozzon, dolgozzon, tisztelje atyját és anyját, s szeresse felebarátját. Mindezt adta nemcsak férfias szavával, hanem férfias tetteivel és példájával.Az idő múlt. ? megöregedett. De férfiként halt meg. Felesége és Fia állt mellette. Ez az igaz férfi, József. A Szentírás nevezi így. Képei és szobrai ott állnak számtalan templomban. Hol erős férfiként, hol gyengéd apaként ábrázolják. De ma sokan azt gondolják, mert gyengéd ezért gyenge, s mert gyenge ezért bárgyú. De nézz rá templomunk gyönyörű szobrára s csodáld azt, hogy milyen az a férfi, aki imádkozik, kemény ácsként dolgozik, és szereti feleségét és gyermekét. Lehet, hogy ma pont azért, amit életében nem tett meg nem is menő. De nagy kérdés minden férfi felé: Igaz ember vagyok-e? .
Szent József ünnepét március 20-án tartjuk templomunkban. A szentmise 17 órakor kezdődik, melyet a plébánián élő férfiakért ajánlok fel. Vendégpapunk, aki tanít és buzdít Keresztes Andor beremendi plébános lesz.
