A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági eljárás keretében közmeghallgatást tartott 2013. január 9-én a Királyegyházai Általános Iskola aulájában, majd 2013. január 10-én a Szentlőrinci Művelődési Központ és Könyvtár nagytermében.
A Királyegyházán tartott közmeghallgatáson Emesz Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki ügyintézője bevezetőjében elmondta, hogy a LAFARGE Cement Magyarország Kft. a 2012. október 26-án benyújtott kérelme szerint a jelenleg használt fosszilis energiahordozókat részben másodlagos tüzelőanyagokkal kívánja kiváltani, melynek során válogatott műanyagaprítékot, gumit és biomasszát is felhasználna. A gyár által korábban egy ún. konzultációs dokumentáció elkészítésével kezdeményezett előzetes eljárás során a szakhatóságok véleménye alapján, és a lakosság észrevételei, javaslatai figyelembevételével a LAFARGE megbízta a Totál Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft.-t a másodlagos tüzelő- és nyersanyag felhasználás összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szükséges végleges dokumentáció elkészítésére. A LAFARGE Cement Magyarország Kft. kérte az engedélyek összevonását évente 156 ezer tonna válogatott hulladék (például aprított műanyag), 102 ezer tonna biomassza, 5500 tonna gumiabroncs és 20 ezer tonna további másodlagos nyersanyag (különböző ipari termelésből származó iszap, salak, stb.) felhasználására. A közmeghallgatás jogi hátteréről dr. Iványi Szabolcs tájékoztatta a megjelenteket, elmondta, hogy a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, ami megtekinthető lesz a polgármesteri hivatalokban, emellett kérhető postai úton a hatóságtól is. Frédéric Aubet, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cementgyárak életében teljesen természetes fejlődési folyamat a másodlagos tüzelőanyagok bevezetése, ami biztosítja a versenyképességet, a cementgyár jövőjét, a jelenlegi munkahelyek megtartását és további potenciális munkahelyek teremtését. Magyarországon és a világ többi országában ez már általános gyakorlat, mely nagyban hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez is. A Királyegyházai Cementgyár a másodlagos tüzelőanyagok bevezetésekor a hangsúlyt a helyi anyagokra helyezi, nem importál, tehát teljes mértékben hazai hulladékot kíván felhasználni. A hulladékok köre jelen esetben kizárólag olyan anyagokat foglal magában, melyeket már nem lehet anyagában máshol hasznosítani, viszont a cement- és klinkergyártáshoz megfelelő energiát tud biztosítani, mellőzve ezzel a véges mennyiségű fosszilis tüzelőanyagok használatát. A projekt előkészítése során a gyár nagy figyelmet fordított arra, hogy a tervezett beruházás minden szempontból összhangban legyen a magyarországi hulladéktörvénnyel, az Európai Unió irányelveivel is és a fenntarthatósági szemlélettel.
Mikita István gyárigazgató a beruházás technikai oldalát világította meg. Előadásából megtudhattuk, hogy a jelenleg használt kőolajszármazék (petrolkoksz) fűtőanyagot szeretnék fokozatosan, 80 százalékban másodlagos tüzelőanyagokkal kiváltani:
– Az első lépcsőben mintegy 55 százalékban tervezzük megvalósítani az átállást a rövid idő alatt újratermelődő biomassza; az előválogatott, ellenőrzött műanyag hulladék keveréke és az anyagában már újra nem hasznosítható gumiabroncsok égetésének bevezetésével. Zárt tároló építését tervezzük, mely az előkészített hulladékot fogadja, majd a tárolóból zárt csőszalagon juttatjuk az anyagot a kemencébe. A tároló megépítésével tovább tudjuk csökkenni a zajterhelést is. A környezetvédelmi előírások alapján folyamatosan mérjük a por, a nitrogén-monoxidok és a szénmonoxid kibocsátási értékeit. Az emissziós és az imissziós mért és tervezett adatok alapján a megengedett határértékek tizedét sem érjük el, ami kiváló eredmény jelenleg is, és amely a jövőben további csökkenést mutathat. A gyár próbaüzeme alatt elindított korábbi alapállapot felmérés után továbbra is fenntartjuk az egészségügyi monitoring rendszerét is. Számunkra is fontos, hogy az amúgy nem kedvező egészségügyi helyzetet szakemberek bevonásával nyomon kövessük a gyár közvetlen környezetében.A tájékoztatókat követően az érdeklődők megtehették hozzászólásaikat, feltehették kérdéseiket. Ózdi Tibor (Királyegyháza) elmondta, hogy érthető, hogy a gyár a profit érdekében hulladékot akar égetni, másrészt viszont aggodalmát fejezte ki a másodlagos tüzelőanyagok használatából fakadó egészségügyi kockázat miatt, ezért érdeklődött, hogy milyen határidőig lehet beadni tiltakozást a másodlagos tüzelőanyagok bevezetése ellen. Berta Levente (Királyegyháza) az iránt érdeklődött, hogy miért épp Pécs és Szigetvár határánál ér véget a hatásvizsgálat, és hogy a 10 mikron alatti porszennyezettség értékére készült-e valamilyen tanulmány, valamint, hogy honnan fogják beszállítani a másodlagos tüzelőanyagokat. Ózdi Tiborné (Királyegyháza) kérdése arra vonatkozott, hogy miért csak jogszabályokra hivatkoznak az eljárás során, másrészt aggodalmát fejezte ki a kamionforgalom kapcsán. Vecsernyés Ferenc (Királyegyháza) kérdése az építési tilalom feloldására vonatkozott. Dallos István (Dinnyeberki) kérte, hogy tisztázzák valóban hulladékról van-e szó, a műanyagot miért kell elégetni, miért nem hasznosítják újra, valóban napi 20 kamionnal több fordul-e majd meg a gyár területén a projekt megvalósulásával, mennyi külföldi hulladékot terveznek behozni és mekkora állami támogatást remélnek a beruházáshoz.
A kérdésekre, felvetésekre a gyár, a környezeti hatásvizsgálattal megbízott Totál Kft., valamint a Környezetvédelmi Hatóság szakemberei reagáltak. Emesz Tibor elmondta, hogy a közlekedés és az ipar területén sokféleképpen kell szabályozni a környezeti hatásokat. Az emberi szervezet tűrőképességét veszik figyelembe a jogszabályokba foglalt egészségügyi határértékek: a határérték alatti hatás megengedett, ellenkező esetben nem lenne módunk sem közlekedni, sem fűteni, sem sok más, az élethez elengedhetetlenül szükséges tevékenységet végezni. A környezetvédelmi szakember továbbá tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy egy 2005-ben hatályos jogszabály miatt a gyár építése során 1000 méter sugarú körben építési tilalmat rendeltek el védett épületekre, ez a tilalom a gyárhoz intézett kérésre feloldható. A másodlagos tüzelőanyagok bevezetéséről a Környezetvédelmi Felügyelőség fog dönteni szakhatóságok bevonásával, például a Közegészségügyi Hatóság véleménye alapján. Az érvekkel alátámasztott, névvel, lakcímmel, aláírással ellátott véleményeket, tiltakozásokat javasolja február közepéig beadni. Mikita István gyárigazgatótól megtudhattuk, hogy az ÁNTSZ előírása alapján kell 5, 10 és 25 kilométer sugarú körben gyűjteni az egészségügyi adatokat. Az imisszió hatásvizsgálata 4,8 kilométer sugarú körre terjed ki. A 10 mikron méret alatti szemcsékre vonatkozó határérték 50 mikrogramm/köbméter, ezzel szemben a gyár hatása: 0,5 mikrogramm/köbméter, tehát a határérték századrésze. Pécs térségében mintegy félmillió tonna hulladék keletkezik évente, ebből nyolcvanezer tonna az, amit már nem lehet újrahasznosítani, tehát vagy lerakóba kerül, vagy a hulladékégetőkben kedvezőtlenebb körülmények között elégetésre. A másodlagos tüzelőanyagok bevezetéséért nem ad támogatást az állam, a beruházás teljes költségét a LAFARGE viseli, és elsődleges cél és gazdasági érdek, hogy a lehető legközelebbi helyekről történjen a beszállítás, nem terveznek importálni. Krutek Norbert a LAFARGE Cement Magyarország Kft. beruházási projektvezetője kifejtette, hogy a hulladékot előkezelése során meg kell tisztítani a klórtól, mely a cementgyártás „ellensége”, tehát a hulladékválogatótól csak olyan anyagot fognak tudni megvásárolni, ami már klórmentes. A beszállítás Kökényből és Gödöllőről a 6-os főközlekedési úton és a Tarcsapuszta felőli elkerülőn történik majd, tehát Királyegyházát nem érinti. Ifj. Csonka Pál, a Totál Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója fontosnak tartotta leszögezni, hogy az üvegházhatás csökkentése a Kiotói Egyezmény szerint nemzeti kötelesség, és ennek egyik módja épp a másodlagos tüzelőanyagok preferálása, a levegőterhelés csökkentése együttégetéssel. A Királyegyházai Cementgyár kérelmére folytatott eljárás az európai és magyarországi jogszabályokkal is harmonizál. Fontos megjegyezni, hogy Európa egyik legmodernebb gyárában is az együttégetés technológiáját törvény szabályozza, mely az eddigieknél még szigorúbb és még alacsonyabb határértékeket ír elő. A hatásterület az eljárásrendbe bevonandók körét jelenti, nem pedig azt, hogy aki ezen a területen él, az károsodni fog. Összehasonlításként elmondta, hogy a cigarettafüstben ötmilliószor több dioxin és furán található, mint amekkora mennyiség a gyárkéményt elhagyhatja.
A Királyegyházai Cementgyár a másodlagos tüzelőanyagok bevezetésével egy ellenőrzött és kontrollált folyamat keretén belül folytatja tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, határértékek figyelembevételével, és nyitott a lakosság részéről felmerülő bármilyen kérdés, észrevétel megválaszolására.
