2012. december 18-án 16 órától került megrendezésre a TÁMOP 5.5.1.B-11/2 „Családi közösségi programok és szolgáltatások fejlesztése a Királyegyháza Római Katolikus Plébánia szervezésében” programsorozat keretén belül a soron következő előadásunk a Királyegyházai Általános Iskola földszinti aulájában. Az előadás címe: "A család megtartó ereje."
Az előadást dr. Tóth József gyermekpszichológus tartotta. Első témájában – a család „kettős vezetésű” kiscsoport – arról beszélt nekünk az előadó, hogy a családban az apa az a személy, aki kifelé képvisel (intézi a család ügyeit), míg az anya egy expresszív-emotív vezető, aki inkább a család harmóniájáért és az érzelmi kontaktusok fenntartásáért „munkálkodik.” (Manapság azonban elmondható, hogy a családokban egyfajta változások és szerepdiffúziók figyelhetőek meg.) A család „történetiségéről” beszélve szóba került, hogy a hagyományos társadalmak nem egyénekből állnak, hanem különböző célt szolgáló családokból. A régi héber és görög írások nem ismerik a „család” szót, hanem helyette a „ház” szót használják. A Bibliában a pátriárkák korában a család kerete tágabb fogalom volt, míg az újszövetség korában már a patriarchális családmodellel találkozhatunk. „A család és a vagyon, illetve öröklés: monogámia vs. poligámia” témájában a férfi és nő együttélésének 4 fajta lehetősége lett felsorolva: több férfi – több nő; egy nő – több férfi; egy férfi – több nő; egy férfi – egy nő. A mai időkben elmondható az, hogy a hagyományosan patriarchális családok felől a hangsúly az egyenjogúságon alapuló családi modell irányába mozdul el. A család formáiról kifejtette a pszichológus úr, hogy létezik a kiscsalád, a nagycsalád, az egy szülős (csonka) család és a vegyes család. Az alternatív kapcsolatformák között pedig megtalálhatjuk a több felnőttből álló háztartást, a nemzedékeket átugró családokat, a közösségi csoportokat gyermekekkel, a „nem családokat”, az élettársi közösségeket és a homoszexuális párokat. Megtudhattuk azt is, hogy a család jó működése különböző folyamatokat foglal magában (pl.: elérje a célját, a konfliktuskezelés, táplálkozás megoldása), de a központi célok – amelyek ugyan napjainkban változhatnak – azok a reproduktív, a szexuális, a gazdasági és az oktatási célok. Mindezek után egy táblázat segítségével magyarázta el az előadó, hogy a gyermeknek a szülőhöz való viszonya hogyan változik a születéstől a 3 éves korig, és külön ki lett hangsúlyozva, hogy a kultúra eltanulása a családból indul! Az utolsó témában („A család válsága?”) szóba került, hogy a családok reformra szorulnak, de a szülői funkciók közeledésével egy rugalmasabb családmodell kialakítása lehetséges. Az előadás után lehetőség adódott négyszemközti beszélgetésekre a pszichológus úrral (amit a jelenlévők közül többen ki is használtak), valamint mindenki számára teázásra, pogácsázásra és egy kis társalgásra.
