Évről-évre egyre nehezebb dolgunk van, amikor a szülőket be akarjuk vonni az óvoda életébe. Ezért mindig igyekszünk új programokat, vidám együttléteket teremteni. Az idei őszi napon, mint minden évben, a gyerekek verseltek, énekeltek, találós kérdéseket tettek fel.
Majd ezután mindenki az anyukájával, apukájával együtt tanulhatott táncot, furfangos mesét hallgathatott, állatokat csoportosíthatott. Ezek után megnézhettük a Hangoló vidám bábelőadását. Az őszi napot a konyhás nénik által készített finom sütemények elfogyasztása zárta. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt látni a sok vidám óvodást, és a velük együtt játszó mosolygó szülőket. Köszönjük a szülőknek a részvételt, a konyhás néniknek a sok süteményt, a szülői munkaközösség segítő tagjainak a támogatást.
Mi, óvónők és tanítók már augusztusban terveztük, hogy a tavaly megkezdett, és nagyon jó fogadtatásra talált Márton napi hagyományt megtartjuk, és megszervezzük a lámpás felvonulást. Az óvodás és az iskolás gyermekek lámpást és libás fejdíszt készítettek. A gyermekekkel megismertettük a Márton naphoz kötődő hagyományokat. Az első osztályos gyermekek eljátszották az óvodásoknak Szent Márton életét. Dalokat, mondókákat tanultuk, és készültünk az esti lámpás felvonulásra. Már napokkal előtte sumonyi és királyegyházi szülőknek is leírtuk a dalok, mondókák szövegét, hogy ők is erősíthessék a gyermekek énekét. Nagyon jó volt, hogy olyan sokan vártak bennünket először Sumonyban, majd a csobokapusztai felvonulás után, Királyegyházán is. A polgárőrök vigyáztak a biztonságunkra. Gyönyörű volt a sok kicsi lámpás. Jártunkban-keltünkben elmondtuk:
„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik!”
Köszönjük a meleg teát és a megvendégelést, a lámpás felvonulás megvalósításában segítőknek a támogatást. Jó volt együtt lenni!
Márton, aki a kora középkor legnépszerűbb szentje volt, szerzetesként szeretett volna élni, viszont az emberek, látva jóságát (megosztotta köpenyét egy koldussal), szent életét, püspökké akarták választani. Márton a megtisztelő cím elől elbújt egy libaólba, nehogy megtalálják. A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így mégiscsak püspökké választották. A magyar kereszténység bölcsője, a mai pannonhalmi néven emlegetett bencés apátság is Szent Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont kétségkívül tisztázták, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
