A számunkra túl távoli és ismeretlen hivatalokat, mint például az Alkotmánybíróság, hajlamosak vagyunk olykor misztifikálni, és valami felhők fölött járó, elérhetetlen szintre helyezni. Április 22-én azonban tanúi lehettünk mindannyian, akik a Helyzet múlt havi számában meghirdetett előadásra kíváncsiak voltunk, hogy prof. Kiss László alkotmánybíró nemcsak öltözködésében, stílusában, de az általa elmondottak tartalmában is igen emberinek mutatkozik.
Ahogyan azt Orsós József polgármester úr meg is jegyezte búcsúzáskor, többnyire nem is előadásnak, mint inkább kellemes baráti beszélgetésnek éreztük azt a több mint két órát, amit a Professzor úr társaságában eltölthettünk, A késő délutáni találkozó témája egyrészt az állam és az egyén viszonya volt, konkrétan, hogy mennyire avatkozhat, mennyire avatkozzon be az állam a magánszférába, másrészt pedig a politikai, illetve viselkedéskultúra helyzete napjainkban Magyarországon. Az állam és a magánszféra viszonyában olyan érdekes kérdéseket boncolgatott az előadó, hogy például milyen mértékben avatkozhat be az állam a születésszabályozásba, konkrétan például az abortusz lehetőségével élhetnek-e a nők egyéni elhatározásuk alapján. Van-e joga az egyénnek eldönteni, hogy nem kíván tovább szenvedni, mi legyen az eutanázia kérdésével? Vagy egy sokkal egyszerűbbnek tűnő, mégis rengeteg problémát felvető kérdés a névválasztás lehetősége. Van-e joga a szülőnek, hogy akár egy idétlen döntéssel, ami akkor viccesnek, sőt talán bájosnak tűnik, nevetségessé tegye gyermekét majdani társai előtt? Mikor kell az államnak beavatkozni, meddig tarthat az egyén szabadsága oly módon, hogy a másik ember – akár a saját gyermeke – szabadságát, jogait ne sértse?
Az előadás második felében a hazánkra jellemző politikai, illetve viselkedéskultúra hiányosságait, annak okait és változtatási lehetőségeit boncolgatta dr. Kiss László. Végeredményben úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint egészen addig nem változik meg az emberek viselkedése, ameddig egzisztenciális kérdésekben ilyen nagy a bizonytalanság, amíg nem tudnak nyugodtan aludni az anyagi gondok, problémák miatt, tehát mindenképpen a gazdaság fellendítésével lehet megalapozni a társadalom kulturáltsági szintjének emelését, hogy valóban európai jogállamban érezhessük magunkat. A komoly kérdések dacára az egész estét jótékony humor hatotta át, köszönhetően a jó kedélyű és rendkívül közvetlen előadó stílusának. Dr. Kiss László magánéletéről is szólt néhány mondatban, megtudhattuk, hogy Budapesten nem alszik jól, ezért hajnali fél 4-kor jár be a munkahelyére, ahonnan csak este hét körül tér haza. Beszélt arról, hogy amikor először választották be az Alkotmánybíróságba, bizony nagyon nehéz feladatok elé állították, de amikor úgymond „átment a vizsgán”, maga Sólyom László – aki akkoriban a testület elnöke volt, és köztudomású, hogy elég zárkózott ember – is hangot adott elismerő véleményének.
Professzor úr meghívást intézett a megjelentekhez, miszerint, egy előre egyeztetett időpontban szeretettel lát bennünket az Alkotmánybíróságon vendégségbe. Mivel a meghívást Grím Ferenc polgármester a jelenlévők nevében elfogadta, a látogatásról majd beszámolunk e honlap hasábjain.
