Több mint tíz esztendeje annak, hogy először hírt adhattunk az erdei iskolában történő tanulásszervezésről a Királyegyházai Általános Iskolában. Az első erdei iskolánkat a 2018. évihez hasonlóan, szintén Orfűn szerveztük meg, de egy másik helyszínen, a szentlőrinci tulajdonban lévő táborban.
Sajnos, azóta csak néhány alkalommal, nem minden tanévben sikerült megvalósítanunk az alsó és felső tagozatra is részletesen kidolgozott, a Pedagógiai Programunkban is szereplő erdei iskolát. Az idei tanévben azonban a Királyegyháza és Sumony Községek által is elnyert EFOP 3.3.2 számú, „a köznevelés eredményességéért és a szociokulturális esélyegyenlőségért” folyó programoknak köszönhetően a teljes felső tagozatot el tudtuk vinni négy napra Orfűre, a Mecseki diákszálláson megvalósított erdei iskolába. Az erdei iskolában a tanítási-tanulási folyamatok rendhagyó módon, ezért a megszokottakhoz képest a gyermekek számára érdekesebben zajlanak. A természetközeli közegben a tantervi tananyagot kötetlenebb formában, a szabadban – vagy féltető alatt – mozgásos tevékenységek közepette sajátítják el a tanulók. A jó levegőn, a szokatlan helyszínen a gyermekek motiváltabbak, szívesebben vesznek részt a tanulásban, jobban figyelnek és aktívabban dolgoznak.
A táborozás a tananyag elsajátíttatásán túl jó lehetőséget biztosít a szociális képességek, a személyi higiéné, az együttműködési és kommunikációs képességek fejlesztésére, azaz a gyermekek nevelésére. Mivel napokig együtt lakunk, együtt élünk a tanítványainkkal, közösen kialakított és elfogadott szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy működni tudjon a napirendünk, gördülékenyen pörögjenek a megtervezett programok.
A környezet adta lehetőségeket kihasználva, esténként közös összejöveteleket tartottunk, kvízjátékkal szórakoztattuk a gyerekeket és szalonnát is sütöttünk. Természetesen ki is mozdultunk a táborból, megnéztük a malommúzeumot, túráztunk Abaligetre, és meglátogattuk az Abaligeti Cseppkőbarlangot is. A pedagógusok kíséretében a gyerekek sokat sétáltak és bicikliztek a tó körül, de a legnagyobb újdonságot a sárkányhajózás jelentette mindannyiunk számára.
Nagy Zsófia 6. osztályos tanuló: „Alig vártam már, hogy végre elinduljunk az orfűi táborba. Amikor már odaértünk, megkaptuk a szobákat és nagyon örültem, mert egy négyesbe kerültem, ami nem csak rendezett és szép volt, hanem egy külön fürdővel és vécével is rendelkezett. Még aznap délután elmentünk egy malommúzeumba, és este vacsora után egy kis vetélkedőt is rendeztek nekünk a tanárok.”
Pázmándi Szabolcs 7. osztályos tanuló: „A kvízjáték vicces volt, este tíz óra körül lett vége. Utána elmentünk fürödni, bementünk a szobánkba, de éjjel szerintem legalább fél háromig fent volt mindenki.”
Vida Nikolett 6. osztályos tanuló: „Orfűről Abaligetre nagyon hosszú volt az út, de megérte, hisz láthattuk a csodás cseppkőbarlangot. Megnéztük, nagyon szép volt, bár jó hideg volt odabent. Aztán sétáltunk vissza, amikor pedig hazaértünk, mindenki befeküdt az ágyába és kicsit pihentünk. Másnap voltak megint órák, nagyon érdekes volt hogy Endre bácsival érdekes növényekről beszélgettünk. Megebédeltünk és mentünk sárkányhajózni és biciklizni. Fölváltva volt ez a két dolog, amig húszan sárkányhajóztak, addig húszan bicikliztek. Nagyon jó volt a sárkányhajózás. Amikor visszasétáltunk, vacsorával vártak minket és jöhetett a pihenés.”
