2014. július 21-26. között hittanos tábort szerveztünk a Királyegyházai és Magyarmecskei Iskola katolikus hittanosai, valamint a bérmálkozásra készülők számára. A tábort egy pályázat segítségével valósítottuk meg, amely a hittanos jellegén túl azt a célt is szolgálta, hogy a gyerekekkel a Szigetvár-Szentlőrinc térség nevezetességeit, kultúráját, helyi érdekességeit megismertesse, valamint a "helyben maradást" is szolgálja.
A táborban részt vett Kisasszonyfáról 8 gyerek, Magyartelekről 4 gyerek, Magyarmecskéről 8 gyerek, Gyöngyfáról 4 gyerek, Sumonyból 11 gyerek, Királyegyházáról 4 gyerek, Szentlőrincről 1 gyerek, valamint 3 segítő Szabadszentkirályról, a katolikus hittanár a feleségével és a Plébános úr.
A gyerekeket minden nap más helyszínre vittük, és minden este otthon aludhattak (falubuszok hozták és vitték a gyerekeket reggel és este, napközben pedig egy általunk bérelt 50 fős busz utaztatott bennünket). Mivel a tábort pályázati pénzből valósítottuk meg, ezért ingyenes volt ez a gyerekek számára. A buszt, belépőket, ebédeket, vacsorákat és minden egyéb költséget a táborra kapott pénzből tudtuk kifizetni. Első nap az Almamellék-Sasrét-Ibafa útvonalon voltunk, amibe belefért az almamelléki kisvasút, a sasréti erdő és állatvilág megismerése (egy tanárnő segítségével), valamint az ibafai pipamúzeum.
Kedden Szigetvár nevezetességeit nézhettük meg Varga Zoltán idegenvezetőnk segítségével (turbéki templom, török-magyar barátság emlékmű, vár), majd délután strandolás következett a helyi gyógyfürdőben, ahol elég rossz időt, fogtunk ki a sok eső és villámlás miatt, de 4 órától kisütött a nap és mindenki kedvére fürödhetett.
Szerdán a Királyegyházai Iskolában voltunk, ahol Balázs Gabriella, a Szentlőrinci Általános Iskola festészettanára kézműves foglalkozás keretében az üvegfestészetre tanította a gyerekeket,. Olyannyira remek alkotások kerültek ki, hogy néhányat majd a királyegyházai és a környék katolikus templomaiban állítunk ki. A kézműves foglalkozás után May Gábor szentlőrinci méhész tartott számunkra érdekes előadást a méhészetről, aminek a végén a gyerekek különböző ízű mézeket, valamint a virágport is megkóstolhatták.
Csütörtökön busszal elmentünk Dinnyeberkibe, majd onnan egy kiadós séta után a gyerekek Gyűrűfűre érkezvén meglátogattak egy kecske-farmot. Itt a sajtkészítés tudományába kaptak rövid bepillantást (kóstolóval egybekötve). Ezután a lovas tanyán megismerkedhettek a vályogvetés fortélyaival, illetve részt vehettek egy "gyógynövénytúrán", aminek keretében 20 fajta növény gyógyhatásairól tanulhattak.
Pénteken délelőtt Gál Károly fiatal katolikus pap érkezett hozzánk Kozármislenyből a Királyegyházai Iskolába előadást tartani (aki egyébként gyerekkorát Szentlőrincen töltötte). Mivel középiskolásként színművészetet tanult (osztálytársai voltak például Zséda és Szekeres Adrienn énekesnők, valamint több színész is), ezért az ő előadásmódja olyan volt, ami egyszersmind magával ragadó, de ugyanakkor humorral teletűzdelt. Stílusa és vagány, fiatalos öltözete nem is sejtette talán elsőre a gyerekekkel, hogy ő egy katolikus pap. Szóba került a facebook, a környezetünk, falvaink nevezetességei és azt kérte tőlünk, hogy legyünk mindannyian a településeink "helyi értékei". Ebéd után a falubuszok segítségével Szabadszentkirályra utaztunk, ahol a gyerekek lovagolhattak és tevegelhettek Kerülő Gábor birtokán, majd Álmosvölgybe továbbutazva megnézhettek egy jurtát és kipróbálhatták a dárdát, a csillagdobást, az íjászatot, a szablyázást és az ostor használatát. (Itt kemencében sütött pizzát kaptunk vacsorára.)
Július 26-án, szombaton zárult le a tábor egy hálaadó szentmisével a királyegyházai templomban, ahol egyik fiatal segítőnk (Réka Szabadszentkirályról) segítette énekeinket gitáros kísérettel. A Plébános úr a beszédében kiemelte, hogy ne felejtsük el táborunk mottóját: "Uram, jó nekünk itt lenni!", valamint, hogy mennyi, de mennyi jó történt velünk ebben a néhány napban. A gyerekek reakciójából az derült ki, hogy valóban nagyon jól érezték magukat, ami nekünk, szervezőknek egy nagyon fontos dolog, hiszen ez ad erőt a további munkáinkhoz.
Végezetül szeretném megköszönni elsősorban a Jó Istennek, hogy ez a tábor létrejöhetett, valamint a gyerekeknek azt, hogy nap, mint nap eljöttek, hogy részt vegyenek a táborban, a falubuszosoknak, akik utaztattak bennünket, a polgármestereknek, és mindenkinek, aki segítette a táborunkat.