2013. február 26-án 16.00 órától került megrendezésre a TÁMOP 5.5.1.B-11/2 „Családi közösségi programok és szolgáltatások fejlesztése a Királyegyháza Római Katolikus Plébánia szervezésében” programsorozat keretén belül újabb előadásunkra a Királyegyházai Általános Iskolában, melynek témája "A család megtartó ereje – Családterapeuta előadása" volt. A pécsi "Megújulás Családterápiás Intézet" munkatársát, Boda Gyöngyit kértük fel az előadás megtartására, amelyet ő készséggel el is fogadott.
Bevezetőjében arról beszélt nekünk a családterapeuta, hogy a lelki fejlődés kríziseken keresztül zajlik (ami egyébként szükséges a fejlődéshez, még a párok esetében is). Megemlítette, hogy létezik egyéni krízis, párkapcsolati krízis és a családi krízis, amelyek mindig új helyzetet teremtenek és új fajta alkalmazkodás kell hozzá. A család létrejöttétől a serdülőkorig különböző szakaszokra bontotta az előadását előadónk.
Első témaként a "Család létrejötte után" kialakult életről beszélt nekünk. Itt megemlítette, hogy bizonyos idő után a tagok elkezdenek leválni egymásról, kiderülnek a "hibáik", elmúlik a szerelem és szeretetté alakul át (ez azonban lehet ciklikus, mert bármikor visszatérhet a szerelem érzése). Amikor valamelyik tag „leválik", akkor alakulhat ki a krízis. Ez "kis harcokat" eredményezhet a házaspár életében, de ez az összecsiszolódás ideje is, hiszen mindenki a saját családjából hozott mintákat akarja új családjában is érvényesíteni. A gyermek születésének időpontja nem mindegy. Ha a nagy szerelem idején érkezik a pici, az nem jó, mert a pár életében még nem volt csiszolódás. Pszichológiai szempontból jobb, ha ez később történik. Fontos az is, hogy a pár mindkét tagja ki tudja fejezni igényét. Konfliktus lehet, ha túl szoros a kapcsolat az eredeti családdal, ilyenkor rugalmas határt kell tartani, valamint a többgenerációs együttélés is.
Második témájában: "Az első gyermek megszületése utáni időszak" címmel arról beszélt, hogy általában az anyák előbb felkészültek a gyermek érkezésére, mint az apák. Az anyákkal kapcsolatban megemlítésre került, hogy fontos érvényesítenie az akaratát már a kórházban is, ami azt jelenti, hogy legyen sokat a babájával (intimitás), és ne hagyja, ne engedje, hogy csak a nővérek foglalkozzanak vele. Az apákra vonatkozóan azt javasolta, hogy ha tehetik, akkor legyenek ott a szülésnél és támogassák a feleségüket. Az első gyerek születése az egyik legnagyobb krízis a pár életében, mert úgy érzik, hogy kevesebbet tudnak együtt lenni, előtörhetnek az anya gyerekkori érzelmei, valamint hathatnak rá a tudattalan élményei. Az anyává válás egy önismereti munka, de az biztos, hogy biztonságra van szüksége ilyenkor. Az apa ebben az időszakban úgy érezheti, hogy a munkája miatt kiszorulhat az anya-gyerek kapcsolatból és a család életéből, és ha ezt nehezen kezeli, akkor egyéni krízist élhet át, ilyenkor kialakulhat egy tényleges eltávolodás, esetleg más partner keresése, és ezt csak az egymás közötti kommunikációval lehet megakadályozni.
A harmadik szakaszban "Testvér születik" címmel arról hallottunk, hogy a nagyobbik gyerek egyfajta trónfosztást él át ilyenkor, és emiatt a legfrissebben szerzett tudásában lehet visszaesése (pl.: nem lesz szobatiszta, dadogásba esik vissza, stb). Azonban nem baj, ha ez megjelenik a gyermek életében, a fontos az, hogy az anya legyen vele empatikus.
A negyedik életszakasz a "Közösségbe kerülés időszaka”. Itt arról hallottunk, hogy az anya számára a gyermekének az elengedése nehézkes lehet (bizonytalan az anya), ami ezt az időszakot nehézzé teheti az egész család számára is, valamint az óvodai és családi szabályok különbözősége is lehet probléma. Fontos, hogy a szülők egyetértésben legyenek a nevelést illetően!Szóba kerültek olyan témák is, amik a család széteséséről szóltak. Ilyen az, amikor a gyereken keresztül kommunikálnak a szülők, ami azonban soha nem jó (sajnos bizonyos esetekben ilyenkor a szülők különválása a jobb megoldás). Ha válásra kerül a sor, abban az esetben is az lenne a fontos, hogy a szülők beszéljenek egymással, hiszen az ártalomcsökkentés a cél a gyermek életében.
Az ötödik életszakasz az "Iskolaérettségi szakasz”. Fontos kritériumok: a gyerek megfelelően érett legyen, figyelem, közösségbe beilleszkedés, önellátás, sikernek élje meg az iskolát. Azt is kiemelte, mint fontos tényezőt, hogy maradjon érzelmi kapocs a szülővel. Ebben az időszakban a testvérféltékenység elapad, viszont több válás van ilyenkor, mert előjönnek a korábbi párkapcsolati problémák.
Hatodik életszakaszként a "Serdülőkorról" (kamaszkor) beszélt. Ez megint egy új helyzetet teremt a család életében, hiszen a gyerek elkezd lázadni. Ez valójában nem baj, a lényeg az, hogy az irányítás maradjon a szülő kezében. Azért természetes a lázadás, mert önmagát szeretné "felépíteni" a gyerek. Érzelmi leválás történik a családról. A gyerek pszichoszexuális érése a szülőnek nagyon nehéz. Ebben az időszakban többfajta krízis jelenik meg náluk, mint az autoritás, az identitás és a pszichoszexuális krízis. A szülőkkel szemben közeledési krízist élnek meg, ami abban mutatkozik meg, hogy a kamasznak szüksége van a szülőre, de ugyanakkor el is utasítja őket. A kamaszokra jellemző az érzelmi hullámzás, dús fantáziavilág, énfelnagyítás, kreativitás.
Végezetül az előadó megemlítette, hogy fontos, hogy a szülő vállalja fel a konfrontációt, és akkor stabil a gyerek, ha a szülő is az!Az előadás végén kérdéseket lehetett feltenni. Itt több anyuka is jelezte, hogy nem értenek egyet a "krízis" kifejezéssel a gyermek születésével kapcsolatban, de az előadó megnyugtatta őket, hogy a "krízis" nem negatívumot jelent, hanem egy "új tartós változást”. Miután ezt sikerült tisztázni, résztvevőink tovább beszélgethettek finom tea és aprósütemények fogyasztása mellett.
Szeretném megköszönni Boda Gyöngyi családterapeutának, hogy eljött hozzánk Pécsről és megtartotta érdekes előadását, valamint minden kedves résztvevőnknek a részvételt és hozzászólásaikat.
